2015. augusztus 25., kedd

A koronahercegnő

Kiera Cass: A koronahercegnő - Párválasztó-sorozat 4.




Kiera Cass - A koronahercegnőEadlyn hercegnő kislánykora óta hallhatta a véget nem érő történeteket arról, hogyan ismerkedett meg édesanyja az édesapjával. Húsz éve történt, hogy America Singer benevezett a Párválasztóba, és elnyerte Maxon herceg szívét, akivel azóta is boldogan éltek. Eadlyn mindig is igen romantikusnak találta szülei tündérmesébe illő történetét, habár soha eszébe nem jutott volna a nyomdokaikba lépni. Ha rajta múlik, a házasságot addig halogatja, amíg csak lehetséges.
Csakhogy egy hercegnő sosem rendelkezhet maradéktalanul az élete felett, így bármennyire hevesen tiltakozik is, Eadlyn sem kerülheti el a saját Párválasztóját.
Eadlyn egyáltalán nem számít arra, hogy saját története a szülei meséjéhez hasonlóan boldogan végződik. Amikor azonban megkezdődik a versengés, talán mégis mutatkozik arra némi esély, hogy az egyik udvarló elnyerje a szívét, felfedje az összes előtte álló lehetőséget, és ezzel azt is bebizonyítsa, hogy Eadlyn számára korántsem olyan lehetetlen rátalálni a saját boldogságára, mint azt képzelte.


Vélemény
Mesi                                                                            Eszti



Már olvastam a Párválasztó-trilógiát, és  láttam, hogy lesz folytatása is. Kíváncsi voltam, hogy jobb lesz-e  az eredeti kötetektől, de mint minden trilógia-folytatás ez sem volt valami nagy siker. Megvenni semmiképp nem venném meg, szerencsére Esztinek megvan a könyv, s kölcsönadta.



Na akkor, a történet nem volt valami eseménydús. Magát a lázongást sem érzékeltem annyira ijesztőnek, mint ahogy a könyvben az író leírta.
A szereplők, jól ki voltak dolgozva, ezzel nem is volt baj. Hanem a koronahercegnőnek magának a jelleme volt nagyon irritáló. Volt egypár pillanat amikor együtt éreztem vele, de a könyv többi 350 oldalán kedvem lett volna leordítani a fejét. A párválasztós fiúk nagyon cukik voltak (és helyesek) bár a nevüket alig bírtam megjegyezni, így párszor össze is kavartam őket. A történet eléggé kiszámítható, és van is egy tippem (egy tuti-tippem) hogy ki lesz a koronaherceg. Sajnálom, hogy America kevésszer szerepelt. Kíváncsi lettem volna rá és Maxonra az esküvő utáni éveikre. Eadlyn testvérei nagyon szimpatikusnak tűntek, de alig írtak róluk. Az összes meglepő fordulat a végén van, a könyv közepén pedig, csak a koronahercegnő nyavajgását, önbizalom-erősítő mantráit  olvashatjuk.

 Idézet:
Szerintem összekevered a kényelmet a boldogsággal.  -137. oldal



Kinek ajánlom? Aki nagyon unatkozik,  és egy kellemes nyári délutánt szeretne eltölteni.



Pontozás:
Borító:10/10- nagyon szép, ezen mindenkinek megakad a szeme. Az első fejezet után meg…
Cselekmény: 10/ 4- nagyon lassan indult be, és nem is olyan tartalmas. Igazi „limonádé” történet.
Szereplők: 10/6- Eadlynen kívül mindenki nagyon aranyos volt, csak a családját hiányoltam kicsit.
Összesen:  10/6



A Párválasztó trilógia az egyik kedvenc könyvsorozataim közé tartozik, imádtam a történetet, a hangulatát, és persze a herceget, Maxont <3
Ezért nem volt kérdés, hogy megvegyem a negyedik részt, ami America és Maxon lányának, Eadlynnek a szemszögéből íródott. De a nagy várakozás után elég érdekes volt elolvasni a sztorit..

Igazából a legnagyobb problémám a történettel az volt, hogy az egészet visszahozta az alap helyzetbe. Maga a trilógia is úgy kezdődik, hogy lázongások törnek ki, ezért megszervezik Maxon Párválasztóját, a végén happy end, majd hopp, a negyedik könyvben visszacsöppenünk ugyanabba a lázongó helyzetbe, ezért kezdődik a hercegnőnek a Párválasztó. Nos, a hercegnő. Nemtudom Miss Cass vajon direkt akart e ilyen idegesítő, nyavajgó, önző, buta és elkényeztetett karaktert, de úgy éreztem, mintha az összes rossz tulajdonságot összegyúrta volna és a hercegnőnek adta volna. Nekem nem volt olyan pillanat, hogy egyet értettem volna vele – a könyv végére már a falra másztam volna a folyamatos nyavajgásától. Ami pozitív volt, az a sok helyes, aranyos srác – a kedvencem a finn Henri, aki alig tud angolul, de olyan aranyos, hogy beugrottam volna a könyvbe, és jól megölelgettem volna ;)
A történet vége viszont olyan szinten lesokkolt, hogy mikor befejeztem, csak ültem és gondolkoztam, hogy most mi lesz. Durva függővég, nagyon durva…

Idézet : "A szerelem másra sem jó, mint arra, hogy lerombolja az ember védelmi vonalait "

"A szó fegyver. Úgyhogy másra nincs is szükséged."
257. oldal

Kinek ajánlom : aki szerette a Párválasztó trilógiát, szereti a romantikus történeteket és nem mászik falra egy folyton nyavajgó, önző és idegesítő főszereplőtől. (bírni kell idegekkel.)

Pontozás:
Borító: 10/10* - egyszerűen gyönyörű! Ha valaha kiadnák egy sztorimat könyv formájában ilyen borítót akarnék neki :D
Cselekmény: 10/5 – nemtudom.. kissé lapos, egysíkú, nem volt benne nagy izgalom, vagy lázadó támadás, egyedül a vége volt érdekes.
Szereplők: 10/4 – Eadlyn karaktere, Maxon és America hiánya, a fiúk megkülönböztethetetlensége (na ezt próbáld meg kimondani – vagy leírni) nagyon lehúzta
Összesen: 10/6

2015. augusztus 15., szombat

Sötét elmék

Alexandra Bracken: Sötét elmék 

Egy nap titokzatos betegség üti fel a fejét, mely a tizenéves gyerekeket támadja. A kór gyorsan terjed, és félelmetes pusztítást végez. Csak kevesen maradnak életben. Ám amikor kiderül, hogy a megmaradt fiatalok mellékhatásként különleges, de egyben veszélyes képességekkel rendelkeznek, megkezdődik a „rehabilitációs táborokba” gyűjtésük, ahol kutatók és orvosok dolgoznak azon, hogy a gyerekek újra egészségesek legyenek. Úgy tűnik, minden a legnagyobb rendben megy, hisz az elnök fiát már meggyógyították. És bár a közvélemény úgy tudja, hogy ezeket a helyeket a gyerekek megmentésére hozták létre, valójában kegyetlen eszközökkel próbálják féken tartani őket. 
Ruby szintén túlélte a betegséget, így nála is megjelent egy képesség, amely talán mind közül a legveszélyesebb. És képtelenek uralni. Tízéves volt, mikor Thurmondba, a legkegyetlenebb táborba hurcolták. Az évek teltek, a napok egyformák voltak, és nem volt semmi remény, hogy egyszer majd kiszabadul Ám egy nap az egyik ápolónő segítségével sikerül elmenekülnie, de hamar kiderül, hogy a nőben sem bízhat, így egyedül kell boldogulnia. Útközben találkozik Liammel, Charlesszal és Suzuméval, akik szintén táborlakók voltak egy másik városban. Közösen indulnak el, hogy megtalálják East Rivert, ami a szóbeszéd szerint az egyetlen biztonságos menedéket jelentheti a szökött gyerekeknek. Az út során Ruby és Liam egyre közelebb kerülnek egymáshoz. Ám amikor elérik az East Rivert, kiderül, hogy semmi sem olyan, amilyennek látszik.



Mindig is nagy rajongója voltam a sci-fi, fantasy jellegű történeteknek, s amikor a könyvesboltban megláttam ezt a kötetet, úgy éreztem, nekem való lesz. A barátnőm akivel vásárolni voltam előre figyelmeztetett, hogy szerinte ez egy "túl sötét" könyv lesz, s ne olvassam el. És igen, tény és való, hogy ez nem egy szivárvány fölött ugráló unikornisoktól és boldogsától szétcsattanó világ,  szóval tény és való, hogy a könyv rendkívül kemény, erős mondanivalóval, egy brutális világot fest le. Ahol halálos betegség tizedelte meg az Új generációt, ahol a szülők rettegve a saját gyerekeiktől "gyógyító táborokba" küldik őket, ahol a világ is gazdasági válság szélén áll. Még is annyira közelinek érezhető, egy olyan betegség, ami akár ma, akár holnap a mi világunkban is felütheti a fejét, egy helyzet, ami könnyen megtörténhet. Nem elég, hogy tele volt akcióval, váratlan és érdekes jelenetekkel, különlegesen összerakott szereplőkkel, de egy szerelmi szállal is, a könyv engem őszintén elgondolkoztatott. Mit tennénk, ha valóban felütné egy ilyen vírus a fejét? Mi történne a családunkkal, mit gondolnának rólunk a szüleink? Mi történne, ha mi is olyan üldözésben és félelemben élnénk mint a főhősnő? Hihetetlen. Egyszerűen hihetetlen a történet.

    Ezen kívül a másik érdekes dolog ami megragadta a figyelmemet, az a gyerekek képessége. Minden túlélőt egy egy csoportba sorolnak be színek szerint, a Zöldtől a Pirosig terjedve, attól függően milyen képességekkel rendelkeznek. Összeszedtem az egyes csoportokat és a tulajdonságokat (láthatjátok a szülők miért is félnek tőlük. Nem csak a szülők. A kormány. A társadalom)
Zöld  - határon felüli ész, fotografikus memória 
Kék - gondolattal képesek tárgyakat mozgatni, akár embereket is
Sárga - hatással vannak az elektromos, elektronikus berendezésekre
Narancsvörös - képesek olvasni az emberek gondolataiban, gondolatokokat manipulálni, kitörölni, gondolatokkal irányítani 
Vörös  - keveset tudtunk meg róluk azon kívül, hogy ők a legveszélyesebbek és speciális hadsereget képeznek belőlük (SPOILER - az angol könyven a nevük "pyrokinesis" ami a tűz használatával van kapcsolatban)

   Pár szót a szereplőkről: A történet főszereplője Ruby, egy erős női karaktert testesített meg Narancsvörös személyében, de mégsem lopta be magát a szívembe. Olyan karakter, aki mindenért magát okolja, a túlzott önostorozása már az agyamra ment néhanapján. A történet fiú főszereplője egy Kék, Liam, akit viszont megkedveltem. SPOILER a történet vége megviselő a Liam fanoknak. Legalábbis sokkoló. A másik fiú Charles, becenevén Dagi, aki az egyik legérdekesebb, összetetteb karakter volt számomra. Kezdetben ellenszenves a végén pedig már vele együtt izgulsz és bőgsz, úgy "úristen csak élje túl" A negyedik pedig Clancy, az elnök fia, a világon maradt másik Narancsvörös srác. Meg kell mondjam nála érdekesebben felépített karakterrel az eddig olvasott könyvekben ritkán találkoztam. Miért? Olvassátok csak el ;) Idézet:  "Nem azoktól a gyerekektől féltek, akik meghaltak vagy az ürességtől, ami utánuk maradt. Tőlünk, túlélőktől féltek." Pontozás:Borító: - 10/9 - megkapó, érdekes, főleg a rajta található (Pszí) jel. Szimbólum a borítón, ismerős valahol? (Megsúgom az Éhezők Viadala és a fecsegő poszáta)Cselekmény: 10/10* - wooaa... kb ennyi a reakcióm :DÖsszesen : 10/10 - akármennyire is kritikus vagyok, ez tény és való. Megéri elolvasni   

 

2015. augusztus 9., vasárnap

Július legjei

A hónap...

...könyve
Camilla Lackberg: A prédikátor


Ez egy nagyon hátborzongató krimi. Nyáron játszódik, úgyhogy most tökéletesen átéreztem, a szenvedést a meleg miatt. Nem ajánlatos elalvás előtt ezt olvasni.  (Hamarosan kritika is érkezik)

...filmje



Egy nagyon aranyos Disney film, ami az egész családnak szórakozás. Egyszerre humoros és megható, ajánlani tudjuk :) 


... képe 


Én (Eszti) aki nagy Éhezők Viadala fan hírében áll, kaptam ezt a hennát egy jó barátomtól. Sablon nélkül készítette és bár 1 napig tartott a "csoda", büszkén mutogattam mindenkinek :)


...borítója




...zeneszáma


Most csak 1-et teszünk, amiben abszolút egyet értünk. Egy egyhetes táborban voltunk közösen, ahol ébresztőként minden egyes reggel 7 óra körül ezt a számot hallgattuk és már nem tudjuk máshoz kötni csak a reggeli keléshez. :D 

... meglepetése 

1. Soha nem gondoltuk volna, de "hívott a kötelesség." A táborban is együtt dolgoztunk, az ottani újsághoz készítettünk riportokat néhány táborlakóval. Íme egy kép a "nagy munka" közben 

(a nyalóka segített a korai munkában)

2.  A Campusra elkísért a nagynéném meg az uncsim ahol végre "találkozhattam" Kowalskyval meg a Vegával.  Nagyon jó volt, hogy élőben halhattam az egyik kedvenc bandámat.

Nem látszik, de ott hátul a színpadon, azok már Kowalskyék :D




...idézete


"Eléggé bolond vagyok ahhoz, hogy azt higgyem: a szerelem mindent legyőz."

2015. augusztus 4., kedd

Vörösbegy

Jo Nesbo: Vörösbegy



Ez a könyv  a címe alapján kapott meg, mivel a kedvenc madaram a vörösbegy, ráadásul a könyv egy Skandináv Krimi, rögtön tudtam, hogy csak jó lehet.

Tartalom


Jo Nesbo - Vörösbegy
Harry Hole nyomozó egy ritka ügyletről szerez tudomást: valaki egy különleges, nagy hatóerejű, Märklin márkájú puskát rendelt. Mind kiderül, a megrendelő egy nyolcvanhoz közeledő férfi, aki a második világháború idején a németek mellett harcolt a keleti fronton. Gyilkosság, bosszú, árulás... Aggastyán korú nemzetiszocialisták és fiatal neonácik... A második világháború keleti frontja és a modern Oslo... Egykori frontharcos átvágott torokkal... Több, időben és térben egymástól messze eső történés vezeti el a sokszor önmaga gyengeségeivel is megküzdeni kénytelen nyomozót egy vakmerő merényletet tervezőjének leleplezéséhez. 



Vélemény


Lövészárokban a katonák
Az egész könyv fantasztikus. Már az elejétől fogva. Ahogy csűri-csavarja a szálakat az író. Egyszerűen fergeteges. Több szempontból olvashattuk a történéseket, a gyilkos szemszögéből is egész sokat megtudtunk, de nekem csak a könyv végén állt össze és esett le az egész. Nagyon jól van megírva, hát még kitalálva. Ahogy az öreg mindenkit átver..magát az olvasót is. Jópár szívszorító jelenet is van, például Harry testvére, Ellen holtteste, de a főtémája mégiscsak egy mesterien eltervezett  merénylet, sok-sok gyilkosság, és a háború következményei. Én nagyon élveztem az egészet, pár résznél a szívem már a torkomban dobogott úgy féltem (igen, tényleg nem elalvás előtt kellet volna olvasnom). Nagyon tetszett, hogy részletesen leírta, milyen lehetett katonának lenni a háborúban, beletudtam magam képzelni, bemutatta, hogy a háború alatt nagyjából, hogyan élhettek az emberek, és milyen a mostani rendőrök feladata. Egy kis szerelmi szállal megfűszerezve. Egyszerűen nem tudok rosszat, vagy valami hibát mondani a könyvről.
Nem vagyok fegyverszakértő, de valami ilyesmi lehet egy Marklin








Idézet:

"Nem szeretve lenni – hát nem ez az elhibázott  

élet 

definíciója?"




(Bocsánat, valamiért így tördelte meg a rendszer, és nem tudok mit csinálni vele)


Kedvenc karakter:  Harry Hole és Oleg

Kinek ajánlom? Akit érdekel, hogy milyen lehetett a háború és milyen összefüggésben van még mindig a mai világgal.

Vörösbegy

Pontozás: 

Borító: 10/  3 - Szerintem egy kicsit riasztó.
Cselekmény: 10/ 8 - Voltak unalmasabb részek(nagyon kevés) és rengeteg felesleges kitérő.
Összesen: 10/ 10 - Nem tudok kevesebbet adni, mert egyszerűen zseniális ez a könyv.