2015. május 6., szerda

Duff (A pótkerék)

Kody Keplinger: The DUFF- A pótkerék




Már sok blogon olvastam erről a könyvről, hogy mennyire jó, egyáltalán nem egy YA könyv, hanem sokkal több. Ráadásul a film is mostanában jött ki. Így mikor megláttam a könyvtárban, rögtön tudtam, hogy ezt el kell olvasnom.

A történetről:
A tizenhét éves Bianca Piper cinikus, hűséges, és még véletlenül sem gondolja azt, hogy ő lenne a legszebb a barátnői közül. Arról nem is beszélve, hogy okosabb annál, mintsem hogy elkábítsák az iskolai nőcsábász, Wesley Rush szavai. Ami azt illeti, Bianca kifejezetten gyűlöli őt. Amikor a Wesley Duffnak, azaz dagadt, undi, fárasztó fruskának nevezi Biancát, a lány ráborítja a kóláját. Bianca élete azonban otthon sem éppen tökéletes, így figyelemelterelésre van szüksége. Azon kapja magát, hogy megcsókolja Wesleyt. És ami a legrosszabb, még élvezi is. Hogy elszabaduljon a mindennapok poklából, beleveti magát egy titkos ellenségek extrákkal kapcsolatba a fiúval. És ez egészen addig működik is, amíg ki nem csúsznak a dolgok a kezei közül: kiderül, hogy Wesley nem is olyan rossz hallgatóközönség, illetve az ő élete is elég kiábrándító. Bianca elborzadva veszi észre, hogy kezd beleszeretni abba a srácba, akiről úgy gondolta, hogy mindenkinél jobban utálja.

Vélemény: Mivel, ilyen sok jót hallottam a könyvről, nagyon sokat vártam a könyvtől. Valami pluszt, amit a végén nem kaptam meg. Nem volt rossz, de egy teljesen átlagos történet, egy kis amerikai hatással. Az eleje nekem elveszett, kicsit összevisszaság volt Bianca fejében, de aztán kialakult. A barátnői aranyosak voltak, és mindig segítettek neki, ezért nem igazán értettem, hogy mért nem meri elmondani a dolgait nekik, őszintén. Wesleyvel sem volt semmi baj, rendes férfi karakter volt, az elején még szoknyapecér, de aztán főhősnőnk kedvéért  felhagy az eddigi életmódjával. A könyv végére még egy szerelmi háromszög is került, amit Toby részéről nem nagyon értettem. Nekem az egész történet, nagyon lapos volt, untatott néha, a karaktereknek nem mindig volt nagy személyiségük és néha értelmetlen volt, hogy mit miért tesz a főhős.

Idézet:

,,-Te mindent utálsz - közölte Casey, amikor aznap megpróbáltam elmagyarázni neki, hogy miért nem vágyom arra, hogy megnézhessem a kosármeccset.
  - Nem is igaz!
  - Dehogynem! Mindent utálsz. De én azért még szeretlek téged. És Jesst is. És éppen ezért, legjobb barátnődként arra kérlek, hogy kísérd őt el a meccsre."  -120. oldal

Kedvenc karakter:  Nem volt.

Kinek ajánlom?  Aki egy  kis tini-szappanoperára vágyik.

Pontozás:
Borító: 10/ 2 pont  Nagyon ronda és visszataszító. A borítója alapján, biztos nem kölcsönöztem volna ki-
Cselekmény: 10/ 6 pont  Nem volt rossz  az alapötlet, de jobban megírhatta volna a szerző.
Összességében: 10/ 5 pont


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése